Ez a kép még karácsony után készült, Erzsó "zarándoklatra" indította a betlehem figuráit, Vatikánba. Csodálkozva hallottuk, hogy mennyi énekre emlékszik az andocsi zarándoklatunkról, ami még nyár végén volt. Jancsi furulyázott.
Ez szintén Erzsó műve, mindenféle állatok és egyéb furcsa jószágok jöttek a Betlehemi istállóba, befeküdtek a Kisjézus mellé a jászolba, gyötörték az ökröt és a szamarat, de nagyjából jól viselték magukat.
Amikor pedig a karácsonyfa már eltűnt (kb. két héttel ezelőtt), csak Erzsó állatai maradtak ott, mindegyik a Betlehem valamelyik szobrának a helyén. Biztosan az angyalok voltak..
Tegnapelőtt, kedden kivettem egy nap szabadságot, Mamács eljött hozzánk vigyázni a gyerekekre, mi meg az ő autójukkal felmentünk Pestre kettecskén. Minden bizonnyal utoljára szabadultunk el így a baba előtt. Elmentünk a klinikára, ahol a kistestvér születni fog, Ronit megvizsgálta egy nagyon kedves és gondos doktornő, megmutatták nekünk a szülőszobát meg az újszülött osztályt, minden nagyon professzionális és bíztató volt, nyoma sem volt a kórházakra amúgy jellemző feszült, rohanós légkörnek. Jó volt békén beszélgetni a váróteremben meg az autóban. A kiságy már itt áll a mi ágyunk mellett, a babaruhák kimosva és összehajtogatva, lassan eljön a pillanat. Eközben Tihanyban a gyerekek a kikötői játszótéren biciklizek, motoroztak, most már Jancsi is tud:
Gyereknap tegnap egy olyan gyakorlattal kezdődött, amit a parkour-jóga edzésen tanultam: mindenki kapott egy szem mazsolát, amit nagyon alaposan megvizsgáltunk. Megnézegettük, megszimatoltuk, meggyűrögettük, a fény felé tartottuk, csukott szemmel éreztük a súlyát a tenyerünkön. Aztán bevettük a szájunkba, ízlelgettük, óvatosan megharaptunk, és amikor már nagyon-nagyon örültünk neki, akkor végül lenyeltük, és megbeszéltük, hogy milyen volt a mazsola. Az ennivaló volt a gyereknap témája, arról beszélgettünk, hogy mi honnan jön, mennyi idő alatt nő meg, ki dolgozik vele, mennyit utazik, amíg ideér. Melyik ételből mi lesz a testünkben, mit szeretünk, mi nem ízlik, miért eszünk néha mégis olyat, ami valakinek nem ízlik.
Végül egy kép a ma esti bevásárlásról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése