2015. február 5., csütörtök

Nem is tudom...

  ... miről írjak, annyi minden történik, és közben semmi, ami "hír" lenne, csak hétköznapok, hétvégék, elfáradás, megújulás, várakozás, na, abból sok.

   Szombaton Andris elment bicikliedzésre a két naggyal, a sajkodi "titkos kikötőig" kerekeztek. Ez főleg Misitől nagy dolog, mert az ő kerekei kisebbek, és váltója sincs, no meg a gyerek is kisebb még. Ő is másodszorra teljesíti már ezt a távot, de talán legutóbb nem volt ilyen hideg...

  Andris a napokban nagyon igyekszik befejezni egy cikken a kívánt módosításokat, és előkészülni a távmunkás napokra, mert szombattól Budapesten várjuk, hogy ez a legkisebb kistestvér megérkezzen. Nem lehet tudni, hogy ez két nap, vagy három hét lesz, remélem, inkább az előbbi.
  
   Én jól vagyok, csak már egyre nagyobb és nehezebb, várom a végét. A legutóbbi gyereknapon ágy fölé lógatandó díszeket készítettünk a kicsinek, holnap fel is kell szerelnem. Holnap kitakarítok, összepakolok, és szombaton indulunk! Ruhácskák kimosva, vasalva, a pelenkázó még kölcsönben, de addig majdcsak visszakerül, ugyanígy a textilpelenkák, de semmi baj, rutinosak vagyunk már. :) És ennek megfelelően későn kezdtem el körbekérdezni, hogy mi kinél is van...

   Ma Erzsó szertorna edzője átküldte, miket gyakoroljunk Erzsóval Budapesten, mert már készülnek egy májusi versenyre, és Erzsót vinné. Remélem, jó hangulatban tudjuk majd gyakorolni, és jó élmény lesz neki a felkészülés is, a verseny is.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése