2014. szeptember 30., kedd

Erzsó zsúrja

   Szombaton tartottuk Erzsó 6. születésnapi zsúrját, ami élete első ilyen vendégsége volt. Bécsben voltak több hasonlón, persze a lehető legszélsőségesebb körülmények között, aminek a "szegény" vége egy hozzánk hasonló családnál otthon volt, a "gazdag" végén a család egy élményfürdőt bérelt ki, és harminc gyereket mulattatott a legidősebb kislány ötödik születésnapján. Erzsónak is voltak itthon kicsit túlzásnak tűnő vágyai, de meg lehetett beszélni vele mindent.

   Amikor kitűztük a zsúr napját, Erzsóval leültünk összeszedni, kiket hívjon meg, és egy kész tervezettel állt elő, hogy mikor mi történjen, milyen sorrendben következzenek a játékok, mikor legyen szabad játék, tánc, milyen torta és vacsora legyen, és persze legyen nagyon-nagyon hosszú, lehetőleg reggeltől estig. Ezt lefaragtuk kora délutántól sötétedésig tartóra.

   Nekem is voltak vágyaim, szerettem volna "pop-cake"-et készíteni (csokis süti pálcikán, mit egy nyalóka, Bécsben nagy divat), és persze a tortát, a rendet, dekorációt is szerettem volna tökéletesre. Andris pont ezen a héten Bécsben volt, aztán a Kutatók éjszakáján Budapesten, péntek éjjel hozták haza a szülei - örök hálám. De így, nélküle, kicsit nehezebb volt a három gyerek mellett felkészülni, nehezítésként már vagy két hete nem működik a mosogatógépünk, vissza kellett szoknom a mosogatásra, ami nem tragédia, de megint valami, ami elvesz pár percet minden napomból. Ráadásul nagyon jó könyvet olvastam éppen, Annemarie Selinkotól a Desirée-t németül, magyar kiadása is van, mindenkinek ajánlom. Nem könnyű felkelni mellőle, főleg egy szépen végiggyerekezett nap után, amikor kényelmesen befészkelem magam a nagy puha Nagypapi-fotelembe azzal, hogy van még 7 percem nyolcig, akkor kezdem a takarítást, sütést. Könnyen riadok aztán Andris este tízre időzített jóéjt-telefonjára. Ez történt kedden, szerdán, de még csütörtökön is, a renddel úgy-ahogy haladtam, de a kétféle piskóta, a dekoráció, és még sok apróság péntek éjjelre, szombat délelőttre maradt.

   Tehát péntek éjjel. Andris épp akkor futott be, amikor a pop-cake-et készítettem, már a csokibevonatnál tartottam. Elégedett voltam az eredménnyel, a gyerekek is, helyes kis csokor lett belőlük. Legközelebb talán megpróbálom színesben, vagy valami formával.
Szombat délelőtt Andris a fiúkkal elment játszóterezni, piacolni, mi pedig Erzsóval elkészítettük a dekorációt szalvétából, sok lufival. Közben alakult a torta, olvadt a mélyhűtött virsli, szépült Erzsó, persze az egyik legszebb ruháját választotta ki.

    Fél négykor kezdődött volna a buli, de már háromkor megérkezett az első gyerek, sosem hallottak még az udvariassági késésről. Pár perccel utána befutott a második is, és nagy játszás, autózás kezdődött a gyerekszobában. Andris is játszott velük, magukban is elvoltak, vártuk, hogy mindenki befusson, és kezdhessük a közös játékot. Végül majdnem négy volt már, mire az összes vendég ideért, volt, aki elfelejtette a szüret hevében az egészet, de őt is riasztottuk.
   Játék, ajándékozás, torta - epres marcipános, ezúttal nem lett túl édes, másik játék, tánc, szép sorban végigmentünk az Erzsó által összeállított programokon. Andris rengeteget játszott velük, dobálta a gyerekeket, két babzsák között szendvicset készített belőlük, persze mindent százszor egymás után, ahogy azt a gyerekek kérni szokták. A táncos blokkban ő rakta be a zenéket, minden kislányt megforgatott, megmutatta a fiúknak, hogyan kell felkérni a lányokat, volt, aki aztán szépen végig is táncoltatta őket. Én közben a vacsoráról gondoskodtam, néha az üldögélő anyákkal beszélgettem, a játékokat vezettem.
   Erzsó nagyon ügyes kis háziasszony volt, mindenkivel kedves volt, de nem ragadt le egy vendégnél, mindenkivel foglalkozott.

  Este aztán volt egy kis szomorúság, Erzsó nem szereti, ha valaminek vége szakad, "most úgy érzem, mintha nem is lett volna zsúrom"... De a járékok megmaradtak, és felvidították. Azóta is tele van csillámporral a lakás, az egyik ajándék egy öntapadós szoknyájú hercegnős készlet volt, amit csillámporral kellett "kiszínezni". Jutott belőle mindenhova. Amikor Andris rászólt Erzsóra, hogy a ruháján mindenhova szétviszi a port, Erzsó visszaszólt: Papa, Neked még a fogadon is glitzer van, te is széthordod!

   Jancsi pedig rajzol, két kézzel, sokat.


2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lehetett, gratulálok! A pop-cake receptjék megosztod? Nagyon jól néz ki!

    VálaszTörlés
  2. A pop-cake-et elég sok helyen megnéztem, és végül saját verzót készítettem.

    1.
    6 tojásból 6 evőkanál cukorból, 3 evőkanál lisztből és 2 evőkanál kakaóból piskótát sütöttem a szokásos módon.
    2.
    Amikor kihűlt, szétmorzsáztam az egészet apróra.
    3.
    Belegyurmáztam 5 dkg puha vajat, aztán annyi mascarponét, hogy jól lehessen gömbözni, ne legyen lágy, mert akkor lecsúszik a pálcikáról! Ha túl puha lesz mégis, akkor kekszporral, kókusszal lehet sűríteni. Ilyenkor lehet ízesíteni is, pl. rum/aroma, mandulaaroma, ilyesmi.
    4.
    Egy órát álljon a hűtőben
    5.
    Gombócolás kb. nyalóka-nagyságúra.
    6.
    Félóra a hűtőben
    7.
    Csokiolvasztás gőz fölött, nekem kb 200 g volt, két csokinyuszi.
    Lehet fehérből, akkor bevonót érdemes venni, nem a táblásat, és azt lehet színezni ételfestékkel.
    8.
    A pálcikák végén egy-másfél centit belemártani a csokiba, jól szilárduljon rá.
    9.
    Beleszúrkálni a gömbökbe a csokis véget, utána hungarocellbe állítani, hogy ne érjenek össze
    10.
    Evőkanálra olvadt csokit venni, beleforgatni az aljától kezdve a gömböket. Ekkor lehet megszórni/mártogatni díszítésbe.
    Vissza a hungarocellre
    11.
    Hűtőbe max. félórára, ha tovább marad, megizzad.

    Utólag lehet csíkozni, pöttyözni cukormázzal.

    VálaszTörlés