2017. március 5., vasárnap

Egy teljesen átlagos nap

Nemrég egy kedves sógornőm megosztotta az ő blogjukon, hogy hogyan telik egy átlagos napja, úgyhogy gondoltam, leírom én is. Lényegesen kevésbé érdekes fotókkal. Szóval:

6:00 Csörög a vekker. Felkeljünk egyáltalán, vagy aludjunk még? Csak én keljek, vagy Roni is? Mindkettő lehetséges, de ma illene viszonylag hamar odaérnem a munkába. Ébren vannak már a gyerekek? Ilyen nem szokott lenni! Minimál torna, gyors zuhany, öltözés, és irány a nappali. Kipakolom a mosogatógépet, asztalra rakom a reggeli nagy részét. Ma reggelire Papiék még itt vannak, van segítségem, viszont a gyerekek a szokásosnál korábban ébredtek. Máskor Jancsi az első, hét - fél nyolc körül, most mind a négy itt nyüzsög, zajosan követelve a majompelyhüket.

Felkerülnek a tányérok, bögrék, csinálok egy teát, közben elrágok egy-két répát, körtét, bedobok egy pár kanál joghurtot. Ha egyedül reggeliznék, az is kb. ilyen lenne, csak ülve. Roni előkerül, a család asztalhoz ül, én pedig fogom a kabátomat és indulok.
Ez már a lépcsőház

7:15 Biciklivel menjek? Esik az eső, fúj a szél, nem az igazi ilyenkor a bringa. Jobb gyalog, legalább kiszellőzik a fejem.
Ezt a szép bringát kaptuk kölcsön. Roni többet használja...

Átvágok a Nobelparken toronyházai között, álmos egyetemisták jönnek-mennek, az egyik épület pincéjében, a nagy ablakok mögött hat szakács főzi az aznapi ebédet. Kiérek az útkereszteződéshez, várok a pirosnál. Nagy dolog ez ilyen falusi embernek, mint én vagyok. Minden tele van emberrel! Dániában nagyobbak a kamionok, mint otthon, és ilyenkor reggel valamiért tele van velük a város. Biztos mennek a kikötőbe.

A sárga, részben borostyánnal futtatott épületek már az egyetemhez tartoznak. A háttérben a torony a könyvtár.

A forgalmas kereszteződés után az egyetem parkja nagy zöld szigetként vár. Nyílnak a téltemetők, de az óriási tölgyfák még nem rügyeznek. Keringenek a sirályok, halásznak a kormoránok, csácsognak a szárcsák. Itt már kevés az ember, a legtöbbjüknek nem a parkon át vezet a reggeli útja.


Telik vagy öt percbe, amíg átvágok a parkon és odaérek a mi épületünkhöz, ahol ilyenkor még nagy a csend.
7:45 Felmegyek a harmadikra, kinézek a tengerre néző ablakon a konténerdarukra. Bekapcsolom a számítógépet, felteszek egy teavizet, megnyitom az e-mailjeimet.



 Van egy listám, amibe minden nap beírom a teendőimet, és minden nap végén kihúzom, ami kész van. A többi vár rám reggel, ahogy most is. Írok, rajzolok, számolok, térképet nézegetek. Most éppen Kelet-Európa és Közép-Ázsia természetes élőhelytípusait kell összefoglalnom.Vannak Kazahsztánban nádasok? De még mekkorák! Azerbajzsánban trópusi, vagy mediterrán esőerdők vannak? Hát, inkább trópusiak, legalábbis délen. A Fekete-tenger feneke a kontinentális talapzathoz tartozik? Nem.
10:30 Cake Time! Ma az egyik ex-kolléganőnk hozott tortát, mert babát várnak és búcsúzik, mert utaznak Kínába, vagy valami ilyesmi. Összegyűlik a csapat, gratulálunk, csevegünk, kávézunk.

11:00 Szemináriumi előadás! Itt egy vendégkutató Angliából, a történelem előtti mezőgazdaságról és a tájhasználatról van szó éppen. Például Dél-Amerika esőerdeinek jelentős részén ötszáz évvel ezelőtt még mezőgazdaság volt. Persze fákkal, nem gabonával, de akkor is. És miért pont nyolcezer évvel ezelőtt kezdett el növekedni a széndioxid-koncentráció a légkörben? Európában már nagyjából stabil volt a mezőgazdaság, de Kínában akkortájt kezdték el elvileg az árasztásos rizstermelést. És ha húszezer éves malomkő-leleteket ismerünk Izraelből, az azt jelenti, hogy akkor már gabonát termesztettek őseink? Nem feltétlenül, lehet, hogy csak használták a vad gabonákat. Huh.
12:00 Ebéd! Péntek délben mindenki együtt ebédel a tárgyalóteremben. Van, aki otthonról hozza, kevésbé szerencsések a menzáról. Én is leszaladok a menzára, hozok egy doboz salátát, meg valami pogácsafélét, egész finom. Ebéd után álmos az ember, de nekem most kerül sorra a statisztika.

Összefügg a visszaverődési arány Shannon-entrópiája az edényes növények összfajszámával? Ha igen, hasonló az összefüggés erdőkben és gyepekben? Mostanában bármilyen hihetetlen, ez a nap legizgalmasabb része, itt derül ki, hogy működik-e, amit kitaláltam. Hol működik, hol meg nem. Lenyomok még egy gyors skype-megbeszélést, útnak indítok még egy-két e-mailt, aztán indulnom kell.
16:00 Indulás haza! Roninak nemsokára kezdődik a rúdtánc, át kell vennem a gyerekeket. Sietek, késésben vagyok, nem sok idő marad megbeszélni az ő napját. A gyerekekkel még játszunk egy kört odakint, csak Erzsó megy már be olvasni. Fogócska, szörnyvadászat, homokozás, aztán be kell menni és mindenkiről nagyjából le kell vakarni a homokot. A két nagy kedvesen segít megteríteni az asztalt.
18:00 Vacsora! Az "iskolások" lelkesen mesélik az aznapi feladatokat, a kisebbekről ki kell találni, hogy mit kapjanak enni.

Nem unatkozunk, de minden éhes szájba kerül valami. Vacsi után a nagyok kedvesen lepakolnak, sőt le is törölnek-söpörnek, amíg én lezuhanyoztatom a két kisebbet nagy kacagás és egyéb vicces hangok (amiket csak a kádban szabad) között. Rájuk pizsama kerül, mesét mondok nekik kettőjüknek, addig a nagyok még játszanak. Ma Miki egér, Donald kacsa és a Minion történetét találom ki. Huh. Bananaa!
19:30, lámpaoltás a kicsiknél. Odakint jönnek-mennek az autónk, de hozzánk alig hallatszik el a hangjuk. A nagyok még játszanak egy kört, aztán rá kell venni őket, hogy rakjanak rendet a szobájukban ők is. Végül beállok segíteni, így még mindig gyorsabban megy.

20:00 még van egy kis időm a nagyok fektetéséig. Leülök a díványra naplót írni, csend van a nagyszobában, a gyerekek a saját szobájukban kotorásznak.

20:20 Esti ima a nagyokkal. Ilyenkor elő szoktuk venni a szentírást, mostanában izgalmas ószövetségi történeteket olvasunk, de Misi ma a tékozló fiút kéri. Gondolkozunk, beszélgetünk a példabeszédről egy kicsit. Miért húztak gyűrűt az ujjára? Aztán ágyba éneklem őket is, és lekapcsoljuk a lámpát. Ők azt szeretik, ha nem húzzuk le a redőnyt egészen, hanem bevilágít az utcai lámpa.

20:30 Roni hazaér rúdtáncról, meg a bevásárlásból. Kipirulva, kifáradva, nagy biciklitáskákkal érkezik, kipakoljuk a vásárlást, Roni általában még főz magának valami gyors ennivalót, mert ilyenkor megéhezik. Nekem most kerülne sorra a TRX-edzés, elvileg egy héten kétszer szoktam fektetés után tornázni, de ma nem szánom rá magam, ez van. Átbeszéljük a napot, megtervezzük a hétvégét. Elalvás előtt le szoktam ülni az ablakhoz imádkozni egy kicsit. Ilyenkor lehet honvágyasnak lenni, meg hálát adni a gyerekekért, meg Dániárét.
22:30 körül szokott lámpaoltás lenni. Holnap szombat, hurrá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése