2014. március 20., csütörtök

Jancsi ügyességek

   Szegény Jancsi naplójához egyszerűen nem jutok hozzá. Igyekszem legalább ide leírni, mit is tud ez a drága, hogy később majd átvezethessem a naplóba.

    Harmadik gyerek, húzzák a nagyok fölfelé, nagyon szeretne velük játszani. Múlt héten Erzsó kapott egy cipőt, a dobozát meg Misi kérte el. Tele is tömte kisautókkal, és a kispadon hagyta óvodaidő alatt. Jancsi meg szépen egyesével kipakolta őket a radiátorra. Aztán felmászott az asztalkára, és felcsoportosította őket az ablakpárkányra. Leesés nélkül lemászott, és mire legközelebb a szobába értem, a kisautók újra a dobozban voltak. Jancsi még kipakoló-korban van, ezért csodákoztam úgy, hogy visszatette őket.

   Kezd beszélni is, mondja, hogy "enni", mostanra üzembiztosan akkor, amikor enni akar. Azt is tudja, hogy inni, leginkább szoptatásra gondol. A kedvencem, hogy ha nem érkezem gyorsan, amikor sír értem, elkezdi kiabálni, hogy "deje, deje ideee". Annál is gyakrabban hallhatom ezt, mert sokszor, ha felneszel alvás közben, ha pár percig hagyom, békén visszaalszik. Ezt ki szoktam várni. De a "deje ide" már azt jelenti, hogy ébren van, nem fog magától visszaaludni.

    A csőrös poharából már egyedül is tud inni, kifigyelte, hogy ilyet is lehet, amikor Barnus itt volt. Evésben pedig nagy áttörés, hogy főtt almadarabokat egyedül eljuttat a tányérjából a pocakjáig, méghozzá leejtés és félrenyelés nélkül. A mutatványban nem sokat segít még a két kis foga, de igyakszik már a következő kettő, úgy már könnyebb lesz. Egyébként még főleg pépeket eszik, de ha nálunk kenyeret lát, hamar elkezd fintorogni, és ahelyett, hogy jó gyerek módjára továbbra is nagyra nyitná a száját, és mondaná, hogy "hámm", mert azt is tudja, addig nem hajlandó tovább enni, amig meg nem kapja a jól megérdemelt kenyércsücsköt. Másik kedvence a nagyok mandarinjának héja, amiért lélekszakadva rohan a gyerekszobába. Pedig citrusfélét még nem lenne szabad ennie, főleg nem a héját, pláne mosatlanul.

   Már egy ideje kezdeményez kukucsolós és ledobálós-visszakérős játékot, hóc-hóc katonát, hopp, Juliska, hopp Mariskát. Az utóbbi a kedvence, ha fullad, és szippantania kell az arcmaszkos spray-ből, ezzel az énekkel rá lehet venni, hogy kibírja.

   Tegnap állt meg először egyedül, kicsit több, mint 10 másodpercig álldogált.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése