Erzsó, Misi és Jancsi Zlinszky-héten vannak a nagyszülőknél, az unokatesókkal. Jancsi éppen csak, hogy benne van a korhatárban, kicsit izgulva engedtük el, de ő nagyon büszkén ment.
Szóval vasárnap délután óta Ronival és Oszival vagyunk hármasban, itt Tihanyban.
Az egyetlen bökkenő (a rossz időn kívül), hogy én holnap utazom Franciaországba egy rettenetesen fontos konferenciára, amire még rengeteget kell készülnöm.
Ennek ellenére vasárnap este Sajkodon vacsoráztunk, és az Akali kertmoziban megnéztük az Agymanók című filmet (ami tényleg szép és elgondolkodtató, még így magyarul is), majd utána boldogan hazatekertünk tandemmel az éjszakában. Hétfőn Oszifektetés után kiültünk az intézetparkba egy üveg rozéval meg egy üveg szódával, és végre volt időnk békén beszélgetni. Azaz csak lett volna, ha fel nem tűnik a kikötőben egy ÓRIÁSI hal. A farokúszója látszott, amint lassan kavarta a vizet a felszínen, de akkora volt, mint a két kezem egymás mellett, és mintha sodródott volna a part felé. Átmásztam a korláton, meg is fogtam, de kihúzni persze egy kézzel nem tudtam, és beugrani a vízbe mellé meg nem igazán mertem. Még egy jó darabig trükköztünk ott mindenféle kötelekkel, meg botokkal, de amikor megjelent két igazi horgász, a nagy hal persze szőrén-szálán eltűnt.
Tegnap Roni rászánta magát és bebiciklizett Oszival Füredre vásárolni, ennek megfelelően mindenféle finomság került a házhoz, és Oszival hármasban főtt kukoricát vacsoráztunk, megintcsak kint a parkban.
Szóval tiszta nyaralás, leszámítva azt a nem elhanyagolható tényt, hogy dolgozom, ahogy csak bírok.
Oszi pedig kúszik, mászik, kukackodik, háromszor kel éjszaka enni, és úgy nő, mint a gomba. Csak sokkal szebben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése